Önéletrajz
1948. január 17-én születtem Budapesten. Édesapám, dr. Reischl Edgár gyermekorvos volt, édesanyám, Ház Mária tanítónőképzőt végzett. Két testvérem van. Nyolc éves koromban kezdtem hegedülni a VIII. kerületi zeneiskolában. Az általános iskola elvégzése után először a Leöwey Klára gimnáziumban, majd a Bartók Béla Szakközépiskolában tanultam, ahol 1966-ban érettségiztem. 1971-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Szakán hegedűtanári diplomát szereztem. 1971-ben férjhez mentem, férjem Virágvölgyi Béla, gépészmérnök. Két lányunk született, Nóra és Dóra.
1971-től 9 évig klasszikus hegedűt tanítottam, először a Marczibányi téri Kodály Zoltán Zenei Általános Iskolában, majd a VI. kerületi Zeneiskolában.
A népzenével 1971 őszén kerültem kapcsolatba. Tagja lettem a VDSZ Bartók Béla Táncegyüttes zenekarának, ahol 1980-ig zenekari tagként dolgoztam, majd 1990-ig az együttes zenei vezetője és prímása voltam.
1973-ban megalakítottuk a Virágvölgyi együttest, 1974-ben elnyertük a Népművészet Ifjú Mester címet.
1973-tól szerződéses munkatársa voltam a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet Néptánckutató Csoportjának, ahol lejegyzéseket készítettem és a gyűjtött anyagok feldolgozásában, rendszerezésében munkálkodtam.
A '70-es évek elején kezdődött táncház mozgalom tevékeny tagja voltam és vagyok ma is.
Havi rendszerességgel tartott hétvégi tanfolyamokon kezdtem a tanítást - Budapest, Székesfehérvár, Győr, Mosonmagyaróvár, Szeged, Hódmezővásárhely, Szentendre, Jászberény, Üllés, - majd 1992-től zeneiskolában:
1992-94 Pásztó, Rajeczky Benjámin Zeneiskola,
1993-2003 Székesfehérvár, Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola
1997-2000 Újpest, Erkel Gyula Zeneiskola
2000-2010 Budafok, Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola
2010-ben mentem nyugdíjba.
2000-től mai napig az Óbudai Népzenei Iskola tanára vagyok.
Növendékeim közül hatan a Nyíregyházi Főiskolán, hatan pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatták, ill. folytatják tanulmányaikat.
Több évtizedes lejegyzői és tanári munkám eredménye a Népzenei Füzetek Hangszeres Népzenei Példatár 16 kötete, amelyet a Magyar Művelődési Intézet, majd a Hagyományok Háza adott ki. A legújabb kötet Viski Rudolf, gyalui prímás dallamait tartalmazza. A köteteken kívül több tanulmányom jelent meg a Zenetudományi Dolgozatokban. Halmos Bélával közösen írtuk az 1995-ben megjelent „A széki férfitáncok zenéje” című tanulmánykötetet. A Planétás Kiadó „Jelenlévő múlt” sorozata két kötetének szerkesztésében vettem részt: Felföldi Lászlóval „A széki hangszeres népzene”, majd Pávai Istvánnal „A magyar népi tánczene” című kiadványokban.
Munkám elismeréseként 1994-ben Pesovár emlékérmet és "Az év zenésze" címet (Székesfehérvár), Martin Alapítvány kiemelt I. díját, 2009-ben Artisjus Zenei Alapítvány díját, 2010-ben Nádasdy Kálmán emlékérmet, 2012-ben Józsefváros Becsületkeresztjét, 2013-ban a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést, 2016-ban Halmos Béla emlékérmet kaptam.
A zenélés mellett a legnagyobb szenvedélyem a szövés, amit autodidakta módon sajátítottam el. 1986-ban elnyertem a Népi iparművész címet. Több székely festékes és lapp csíkos szőnyegem vett részt különböző kiállításokon és nyert díjat országos versenyeken.
Díjak, elismerések:
- Népművészet Ifjú Mestere, 1974.
- Népi Iparművész, 1986.
- Pesovár Ferenc emlékérem, „Az év zenésze”1994.
- Martin Alapítvány kiemelt I. díja, Martin György emlékérem, 1994.
- Artisjus Zenei Alapítvány díja, 2009.
- Nádasdy Kálmán emlékérem, 2010.
- Józsefváros Becsületkeresztje, 2012.
- Magyar Arany Érdemkereszt, 2013.
- Halmos Béla emlékérem, 2016.
